ember és ARTHA
Az emberre, létfokozatának megfelelően vonatkozik az ARTHA, a Világtörvény; a Természet tövénye
1. mint erkölcsi törvény
2. mint kötelesség
az emberi tevékenység irányai
Sadvidya szerint az embert alapvetően négy cél elérése vezérli, ösztönzi a cselekvésre
Minden emberi tevékenység a négy cél valamelyikének kiélésére, elérésére irányul
Minden emberi tevékenység alárendelődik a négy életcél valamelyikének elérérése érdekében és ez megszabja működési körének jellegét
1. nyereség, anyagi javak elérése
2. érzéki örömök elérése; ösztönvágyak
3. a társadalmi szabályok követése
4. a lelki függetlenség elérése
az emberi társadalom felosztása
A SADVIDYA szerint:
az emberek,tulajdonságaikban nem egyfomának és ezért tevékenységeikben nem egyenlőnek születnek
Az emberi társadalom a négy életcélnak megfelelően négy osztály szerint alakul; hajlamok és tulajdonságok szerint, amely a jellegüket megszabja:varnashrama
Az osztályok tevékenysége, a Természet négy létfokozata szerinti állapot alapján, saját természete szerint végeződik
súdra/hutoksh/kármi
munkások, dolgozók, saját munkaerejüket használók
kétkezi munkások, kézművesek, szakmunkások, betanított munkások
kétkezi munka; a termelés kiszolgálása
ketdetleges, animális szükségleteket igénylők
vaishya/vaistheryost/jnani
anyagi eszközöket felhasználók és gyártók:
gazdák, kereskedők, építészek, vállalkozók
állattenyésztés, fölművelés, kereskedelem, ipar
termelés; anyagi javak és élelmiszer előállítása
vagyoni gyarapodást, felhalmozást, jólétet igénylők
kshatriya/rathestar/yogi
erkölcsi célokat, kötelességeket kitűzők, erőt vágyók
katonák, vezetők, szervezők, hivatalnokok
irányítás, szervezés; a társadalom összetartása és védelme
hősiesség, bátorság, kitartás, uralkodói természet, pompakedvelők
bhakta/ácárya/pandita/siddha/guru
szellemiséget, szellemi célokat, szellemi javakat használók
papok, tanítók, tudósok, törvénytudók
az állam szellemi vezetése, tanulás, tanítás, vallási, hitéleti szolgálat
bölcsesség, tudás, vallási hit, önszigor, derüs kedély, megbocsájtó természet
dalit/pária
társadalomból kivetettek
bűnözők, száműzöttek, osztályuk szabályai ellen súlyosan vétők, deviánsok
a legalantasabb munkákat kötelezően végzők
A társadalom csúcsán a szellem emberei állnak,a kshatriyan vagy rathestaran nekik engedelmeskednek; a többi réteg pedig ezeknek
A Törvény szerint mindenki köteles a saját hajlama~ osztálya szerint a legjobban teljesíteni; inkább a saját oszályában jól, mint egy másikban rosszul
ARTHA mint erkölcs törvény
Az erkölcs törvények két részből állnak:
1. általános, mindenkire vonatkozó
2. élehelyzetre és embercsoportokra vonatkozó
SARVARTHA ~ Általános Törvény
Sarvartha, a mindennapos kötelezettség, a köznapi élet során mindennap, mindenkire kötelező, követendő és betartandó emberi szabály
Sarvartha, az emberi létezés, a társadalmi együttélés alapvető rendje, a mindennapokban követendő erkölcsi magatartás, kötelező viselkedési norma, elvárandó tett
Sarvartha, az embernek mindennap kötelező magatartás:
helyes gondolkodás-helyes beszéd-helyes cselekedet
1. jótékonyság, adás, ajándékozás
2. öfegyelem, önuralom: helytelen:
3. napi vallásgyakorlás:
ARTHA mint kötelesség
Az ARTHA önmagában nem más mint kötelesség, megkerülhetetlen szabály, rend, követendő irány
Az ARTHA követése: átérzése az isteni akaratnak; út az üdvösség felé
Az ARTHA nem követése: ellenszegülés az isteni akaratnak:út a kárhozat felé
választás
Minden lény tulajdonsága a választás lehetősége, karmája - a tettei - ok és okozat ~ tett és következmény határozzák meg a sorsát
Az ARTHA a három guna működése által érvényesül: sattva - rajas - támas világosság - akarat - sötétség
A lények, választhatnak saját hajlamuk szerint, merre mozdulnak: követik a sattvát - vagy követik a támast
Az ember ARTHA azonos a Természet törvényével:
sattva követése: az élet útján haladás
A támas követése: út a megsemmisülésbe
Svaha