A magyar nyelvről

A MAGYAR NYELV 'TÖBBNYELV' EREDETŰ: NYELVÖTVÖZET

A magyar nyelv több nyelv és nyelvjárás, az ezeket a nyelveket beszélő népek keveredése, asszimilációja során keletkezett nyelvi konglomerátum.

A finnugor népeknek nevezettek nyelveiben, a magyar nyelvben is meglévő közös nyelvi elemei, történelmi időben egy távolabbi és egy közelebbi nyelvátvétel eredményei - mindegyiknél ugyanaz - a később a magyarságot is alkotó népelem(ek) nyelvi kapcsolati hatása, amelyek a már kialakult hangképzésük szerint adoptálódtak.

A magyar nyelvben pedig ezeknek az átadó népeknek a magyarságba tagozódása utáni nyelvi hozzájárulás, hozadék, a magyar nyelvötvözet egy része/eleme.

   a magyar nyelv a Kárpát-medencében

a beszélt nyelv 

Az emberi faj, képes arra, hogy az egymástól függetlenül kialakult csoportjai, önálló, hangképzésben, szókészletben, mondatszerkesztésben stb. egymástól különböző beszélt nyelvet hozzanak létre

A kialakult nyelvek, mesterségesen keletkezett kulturális alkotások, amit tanulni kell; az emberi fajnak nem veleszületett, természetes úton örökölhető biológiai termékei.

A beszélt nyelvek keveredhetnek egymással; nyelvi sajátosságaik vegyülhetnek, az idők folyamán összeolvadhatnak, sajátos új  asszimilált formációban jelenhetnek meg.

A nyelvek, különböző hatások eredményeképpen, az idők folyamán - akár jelentősen is - (meg)változhatnak.

A népek történelmi események hatására, akár többször is nyelvet cserélhetnek.

a magyar nyelv keletkezése a Kárpát-medencében 

A magyar nyelv: egy, a Kárpát-medencében kialakult, az ezt a nyelvet beszélő ott honos népről nevezett nyelvi sajátosság.

A magyar nyelv, elsősorban a 7.- 10. sz. után, a többnyelvű lakosság nyelvi keveredéséből keletkezett, majd a 18-19. sz. nyelvújítási mozgalma tudományos nyelvészeti rendszerezése után rendeződött szabályba.

A magyar nyelv: több nyelv és nyelvjárás ötvözete; "többnyelv" eredetű; nyelvi konglomerátum;szinkretikus nyelv; névleg magyar

A nyelv elnevezése, amit magyar nyelvnek mondanak, az ezen a népnévén ismertté vált nép kapcsán lett megnevezve

a magyar nyelv domináns nyelvi elemei 

A magyar nyelvet, kialakulásakor, négy domináns nyelvcsoport és dialektusai hatása képezte:

1.) az altáji török nyelvcsoportnak mondottból származó két nagy nyelvjárás: egy "e"-zős csuvasosnak mondott és egy "ö"-zős, kipcsakosnak, vagy köztöröknek mondott; ezek a Belső-Ázsiából származó népek hozadékai

2.) egy indo-európai/indo-iráninak mondott, valójában maga a saka/árya nyelv és dialektusai, amelynek meghatározója a szánszkrit nyelv; ezek, a népvándorlás idején Közép-Ázsiában élő, a Turán-alföldről származó népek hozománya.

3.) a szarmata~bolgár alán; amely önmagában is nyelvi ötvözet, saka/árya és sémi nyelv együttese, majd asszimilációja; ez a nyelvi elem azonos, a finnugornak mondott népek nyelveinek közös  elemével; ez a bolgár alánok nyelvi hozadéka.

4.) a káld nyelv; amely azonos, a Tengerföldön sumernak nevezett nép által beszélt nyelvvel; ez, a káld(sumer) népnek, a saka/árya népalakulathoz történt sorozása és tartozása révén került a Kárpát-medencébe.

A középkori népkeveredés germán és szláv nyelvei, szókészleti hozzáadással járultak a magyar nyelv kialakulásához

 a magyar nyelv kialakulásának eredete, folyamata és kapcsolata a finnugor népek nyelveivel

B.C.uq. 2000-:

a finnugor népek közvetítőnyelv átvétele

A (tévesen) "irániak" népcsoporti névvel jelölt népek kereskedelmi célú útjai a halász-vadász, gyűjtögető életmódú finnugornak nevezett népekhez, fejlett fémeszközeikkel.

Feltehetően a fémtárgyakat prémekre cserélték.

Az "iráni" népek folyamatossága a szarmatákkal /"sharmadha"(árya)=vándorlók” valósult meg.

Később az andronovóinak nevezett leletekből származó bronzok is

 megjelentek a kelet-európai síkságon és ezzel jogos az azonos kultúrkör feltételezése.

A finnugor népek, a náluknál jóval fejlettebb népektől a kereskedéshez szükséges alapvető szavakat átvették, majd saját, már kialakult hangképzésük szerint ejtve, beépült saját nyelvi rendszerükbe.

Ezek a szavak azután, mivel mindegyik finnugor nyelvben többé-kevésbé megtalálhatóak, azt a látszatot kelthetik, hogy ezek egy, az általuk létrehozott (elképzelt) közös alapnyelv megmaradt részei.

B.C.uq.50-: alán születése és útja 

Jen-cai "ország", a B.C.uq.:50-körüli kínai évkönyv bejegyzése szerint, nevét Al-an-ra változtatta.

Az alánok, a szarmaták keleti, az Urálon túli ágának tekinthetőek.

Jen-cai~alánok prémkereskedést folytattak, a prémeket, a Torgaj-kapun felhatolva a mai osztják, vogul~hanti, manysi - feltételezhetően déli-szamojédok-tól szerezték be.

Az alánok ugyanúgy mint a Kaukázusból és az andronovói területről kiinduló "irániak" egyrészt nyelvük alapszavait, de jóval magasabb kultúrájuk (ló kultusz) - és részben - "vérük" egy részét is átadták a prémvadász népeknek

a magyar nyelv és a finnugor népek nyelvei közötti kapcsolat eredete 

 A magyar nyelv: nyelvötvözet; az ötvözetet létrehozó népek, nyelveiket a Kárpát-medencébe hozták.

alánokból-bolgárok 

A bolgárok~alánok: bolgár alánok.

A délkelet-európai síkságon élő alánok, uq.370- Joggal feltételezhető, hogy "alánság" előtti (Jen-cai ország)alapnépesség nyelve, a szarmatákéval azonos, vagy legalább annak dialektusa lehetett.

(Feltételezhetően sémi eredetű nép és nyelve már B.C.:300-tól hatással lehetett a nyelvükre. Josefus Flavius szerint, Nagy Sándorral Babilonból, de Júdeából is tömegesen csatlakoztak seregéhez zsidók, Közép-Ázsiába irányuló hadjáratában egészen Taskentig.  (Taskentben a középkorban is nagy zsidó kolónia élt.)

Az alánok uq. 150-től már a Kaukázus előterében, ill. a dk.-európai síkon találhatóak.

A 350-körül a Közép-Ázsiából 400 év után a sarogurok érkezésének hírére tovább induló, Európában hunként ismertté vált népalakulat besodorta a Kárpát-medencébe

Ezek a harcos alánok, ennek a hunságnak egyik meghatározó katonai elemei lettek.

Miután a hunok, fejedelmük hirtelen halála után (453-) polgárháborúban felőrlődtek, az alánok Dobrudzsán át visszavonultak oda, ahonnan indultak: a dk-európai síkra.

Innentől azután ezek az alánok, a bolgár népnéven lettek ismertek.

bolgárok és onogurok 

Az onogurok uq. 450-63-között érkeztek a dk-európai síkra.

Itt azután szembekerültek a már ide visszajött bolgár alánokkal.

A hagyomány szerint az onogurok legyőzték ezt a népet és/de egyúttal egy koalíció keretében politikai/katonai szövetséget is alkottak

Egy rövid időszaktól eltekintve, ez a szövetség, az Onogur-Bolgár Birodalom - uq.630-670 - fennállásában érte el kiteljesedését.

A Birodalom öt felé válása után, a néprészek arányos elosztása alapján minden etnikai elem bekerült a különvált és elvándorolt részekbe, így a bolgár alán is.

Az ötfelé vált birodalom egy része Kuber fejedelemmel 670-80-körül, majd a helyben maradt rész - Bathbayan népe -, azután 870-k a kései utóddal Álmossal a Kárpát-medencébe került

Kárpát-medence: népek - és nyelvek – kohója 

A Kárpát-medencébe, már a a népvándorlás kezdete előttről, folyamatos etnikai és ezzel együtt nyelvi bevándorlás és/majd keveredés történt.

A 670-80-, majd a 892-900- időszakban a felbomlott Onogur-Bolgár Birodalom népeinek egy része a Kárpát-medencébe került, közöttük bolgár alánok-nyelvükkel együtt.

A Kárpát-medencét kitöltő népek erőviszonyainak állapota talán a magyarázat, hogy nyelvi kizárólagosság, dominancia nem jött létre:a népek nyelvei ötvöződtek, szinkretikus állapotot képezve.

A kialakult 'magyar nyelv' elnevezés, a politikai dominancia alapján névadó népnek, kiterjesztett névdominanciájából származik.

bolgárok nyelve=finnugor népek nyelveinek közös eleme 

A Kárpát-medencében kialakult 'magyar' nyelvnek és a finnugor népeknek nevezettek nyelveinek közös elemei a bolgár alánok nyelvének, mindkét nyelvalakulatba történt ötvöződéséből származnak.

A magyar nyelvbe ötvöződött bolgár alán nyelv az Urál keleti oldalán élő vogul és osztják~hanti;manysi népek nyelveinek újabb kori és közvetlenebb bekerülés.

A velük rokon szarmata és andronovói nép(ek) nyelve(i) annak előtte már több évszázaddal az Urál nyugati felén élő finnugorként nyilvántartott népek közötti kapcsolat fenntartására szolgált és beépült ezeknek a népeknek, az egymástól függetlenül kialakult nyelveibe:ugyanaz, mindegyikébe.

Mindezek a nyelvi elemek, az úm. "iráni" népeknél és a bolgár alánoknál alapnyelvi szókincs:

a finnugorként számon tartott népeknél nyelvátvétel, közvetítőnyelv szavait jelenti, amely beépült saját nyelveikbe, mindegyikébe ugyanaz, saját, már kialakult hangképzésük szerinti kiejtéssel.

LÁSD: térképek

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat